Nadya Hadun és Yan Yeresko, Le Meridien szallodaban

2010/12/01-2010/12/30

Nadya Hadun és Yan Yeresko kiállításának megnyitóján elhangzott beszéd, 2010. 12. 09-én

„Nadya és Yan olyasmit visznek véghez sikeresen, amit sokan megpróbálnak, de kevesen képesek megvalósítani. Helyi, regionális kultúrájuk gyökereihez nyúlnak vissza, és azokat saját, személyes víziójukkal vegyítik, hogy egyéni, kortárs hangot üssenek meg.

Yan munkáiban a provinciális elemek vegyülnek Rothko színmezőinek és Pollock akciófestészetének kozmopolita befolyásával, de ezek mintegy díszítőelemként jelennek meg, hogy egy új, objektív kifejezésmód részeivé váljanak.

Nadya festményei az általa megjelenített falusi nők titkos életéből jövő empatikus suttogások melankóliájáról beszélnek. Arcuk lebilincsel minket érzelmi összetettségével, amint előtűnnek a minták és szimbólumok absztrakt kavalkádjából. Ezek a képek személyes narratívájuk közvetlen küszöbére visznek minket, és kíváncsiságot ébresztenek az iránt, amit még nem mondtak ki.

Nadya és Yan elérte mindannak a szintézisét, ami személyes és univerzális, helyi és kozmopolita – ami nagy ritkaság és elismerést érdemelnek érte.”

Jeff Taylor, művészettörténész